Szabó Dávid idén történelmet írt Spártában - megvédte a Spartan Trifecta korosztályos világbajnoki címét, és megmutatta, hogy egy komoly sportolói gödörből is vissza lehet kerülni a csúcsra. Mivel életmódbéli és sportkérdésben is meglehetősen közös nevezőn vagyunk ezért erről kicsit személyesebben beszélgettünk vele.
(Korábbi, tavaly készült interjúnkat itt találhatjátok.)
Még év elején beszéltünk, hogy van pár egészségügyi problémád. Hogyan kezdődött az idei éved, hogyan jöttél ki a nehézségekből?
Az idei évem sajnálatos módon egészségügyileg nem mondható kifejezetten jónak, ami kihagyott edzésekben, nem megfelelő intenzitású futásokban és fáradékonyságban mutatkozott meg. Jelenleg sem tudom elmondani azt, hogy sikerült ebből az ördögi körből kijutnom, egyedül a kitartásomnak köszönhetem, hogy elértem azokat az eredményeket idén, melyekre oly nagyon vágytam.
Mertél az év elején nagyot gondolni, mégpedig, hogy ősszel címvédésre készülsz? Mennyire volt bizonytalan volt a helyzet?
Abban sem voltam biztos, hogy tudni fogok egyáltalán versenyezni a jövőben, nem láttam/éreztem kiutat a gyógyulásra. A 2018-as év meglepően sikeres eredményei után ez lelkileg nagyon megviselt, hogy talán ennyi volt számomra az egész sportolói karrier.
Ehhez képest hatalmas erővel és lendülettel versenyeztél! Mi volt a legjobb, legnehezebb a versenyen?
Úgy alakult, hogy ugyan változó egészségi állapottal, de a támogatásoknak hála kijutottam ismét az ún. Spartan Trifecta Világbajnokságra, amely Spárta városában került megrendezésre. A legszebb pillanat akkor volt, amikor a harmadik táv befutójánál, az utolsó akadály tetején ülve realizálódott bennem, hogy igen, ismét megcsináltam, újra korosztályos világbajnok lettem minden távon. Hosszú utat tettem meg az év folyamán, voltak kilátástalan ”edzés” közbeni helyzetek, de valahogy mégis sikerült sikerrel befutnom Spárta környékét és utcáit, amely tökéletes lezárása a szezonnak.
Tavaly elsősorban a vegánság miatt kerültünk személyesebb kapcsolatba. Most hogy van az életedben?
Közel fél évig táplálkoztam vegánként, amelynek rengeteg előnyét fedeztem fel és azóta is alkalmazok, bár manapság már csak időszakosan. Verseny előtti hetekben alkalmazom ezt a fajta étrendet, hogy a gyomrom teljes mértékben úgy üzemeljen, ahogyan annak lennie kell éles helyzetben. Gyorsabbnak, energikusabbnak éreztem magam többek között úgy, hogy kevesebb lett az alvásigényem.
A visszatérés után biztosan sok új inspirációt és energiát kaptál. Hogyan edzel, hogyan készülsz fel a jövőre?
Számomra az edzéseim folyamatos felkészülést biztosítanak, nem tartok számon külön verseny előtti extra felkészülési tervet, csupán megnövelem 2-3 héttel azelőtt a futótávot, esetleg heti +1 intervall futást iktatok be. Ez persze tartogatott némi veszélyforrást számomra, amely a fogáserősségben mutatkozott meg a Beast táv végén, ahol is nem hibázva a terepen értem be a belvárosi utcákba és ott egyből sikerült 3 hibát is begyűjtenem a fáradt fogáserősségemnek köszönhetően. A jövő évi szezonra tudatosabb felkészülést állítok össze, hogy magabiztosabban hajthassam végre az akadályokat.
Ezek szerint lesz jövő évi szezon. Ez nagyon jó! Mik a terveid?
Szeretném WEU-s ("Nyugat-európai bajnokság" - a szerk.) terep- és terepakadályfutó versenyeken megmérettetni magam új környezetben, új ellenfelekkel. Ide sorolható az Ausztriában lezajló Spartan Európa-bajnokság szeptemberben, illetve ismét célom elindulni a Trifecta Világbajnokságon novemberben, melynek továbbra is Spárta városa a házigazdája. Ha sikerülne végre egy támogatót leszerződtetni, akkor szeretném az eddigi nagy álmom megvalósítani és kijutni az Egyesült Államokbeli Spartan Világbajnokságra.
Átfogó és komoly tervek. Nemzetközi szinten az OCR hatalmas lépésekkel fejlődik. Neked mit jelent, hogy az OCR hivatalos versenysport lesz, és hamarosan talán olimpiai versenyszám is?
Számomra az OCR az a sportág, amely ötvözi számomra a korábban űzött parkour-t és magát a terepfutást, így az, hogy egy magasabb elismerésben is részesülhet az egész világ előtt, az csak pozitívum. OCR bajnokságon még nem vettem részt, ahhoz jelenleg felkészületlennek érzem magam erőnlétileg, de a későbbiek során szívesen kipróbálnám a rövid pályás futamokat.
Igen, az OCR meglehetősen sok és komplex akadályt is jelent, ezek száma folyamatosan nő. Neked mik a kedvenc akadályaid, melyektől tartasz a leginkább? Akár olyan, amin már voltál, akár olyan, amivel csak videón fotón találkoztál?
Kedvenc akadályaim közé sorolható a dárdahajítás, a majomlétra és a különféle súlyhordásos akadályok annak ellenére is, hogy olykor rettentően nehéz körülmények között kell végrehajtani azokat. Leginkább a súlyfelhúzástól tartok, mert többnyire a verseny végén szokott előfordulni és sajnos sokszor a büntető marad annak teljesítésére.
Köszönöm! További sikeres felkészülést!
Korábbi interjünk: Szabó Dávid sikeres terepakadályfutó, Beast elit ezüstérmes ... és a vegán életmód
