Egy bátor tett - a Linux az emberiség történetének legnagyobb önkéntes együttműködésen alapuló munkája

Advent harmadik hetében (amely a "bátorság hete") egy olyan bátor tettről szeretnék írni, amely nekem nemcsak mint sportolónak, de mint matektanárnak és informatikusnak is nagyon példamutató. Szeretném, ha ez a példa számotokra is arról szólna, hogy kicsi lépésekkel és egy bátor döntéssel akár a világot is meg lehet változtatni!

A Linux és Linus Torvalds hogyan változtatta meg a világot egy bátor döntéssel és az elvekhez valórendíthetetlen hűséggel?

(Számomra a három szakmám kapcsolódik össze ebben a témában: az outdoor sport - a matematika - az informatika. Ahogyan a Jimi Hendrix cikkemben is írtam, a kitartás, az álhatatosság, a hűség soféle helyről jöhet és gyakran máshol jelenik meg az életben értékként. Keressétek ezeket a pillanatokat, akár az edzésekben és a nehéz helyzetekben!)

Az „X2S TEAM Rozsomákok” csapat élményei - Dévai Attila és Tóth Viktor

A sok korábbi cikkem, interjúm után 2024-ben végre én is indultam az 54-es Kihíváson. Életem meghatározó élményévé vált a 40 óra és a 100 km, de elsősorban azért, mert ugyan egyéniben indultam, de a táv nagy részét egy szuper csapattal tettem meg, akiket „összefújt a szél”. Négyesünk egymást támogatva teljesítette a nyári kánikulában és szaharai szárazságban azt a kalandot – ezért is írtam Rejtői kalandokról…

Természetesen nagyon vártam a következő lehetőséget, ami a téli kihívás – igaz a téli eseményeken nincsen egyéni indulás, így csapatot kellett verbuválnom, ami nem egyszerű feladat, hiszen hiába van sok ismerősöm, akik mindenféle ultra távokat futnak, triatlonoznak, túráznak, de az 54-es teljesítéséhez a „hosszútávon tudok sokat menni” sajnos nagyon nem elég. Hogy miért? Erről a beszámolóból majd képet kaphattok…

Összefoglalómat nem szánom nagy nyilvánosságnak. Korábban írtam olyan elemzéseket (a cikk végén belinkelem őket), amelyeknek vagy történelmi vagy sport vagy életmód vagy tudományos vonatkozásai voltak. Ez most szintiszta utópia lesz, a jelen (a megismerhető jelen) és a saját kutatásaim alapján.

Miért érdekel ez a téma?

Elsősorban azért mert Európában élek, Európában dolgozom és úgy gondolom, hogy az elmúlt 100 év egyik legjelentősebb eseményéről van szó, ami nemcsak a magyarságot, nemcsk Európát, hanem az egész emberiséget érinti.

20 éve edzek, készítek fel, irányítok bajnokokat. Mindenfajta értelemben. Az irányításom alatt születtek Világbajnokok, Európa-bajnokok és országos bajnokok. De születtek önmaguk felett győzedelmeskedő fiatalok, középkorúak és idősek. A sérüléseket legyőző újra versenyző sportolók. Születtek sport szerelmesévé érő kicsi gyermekek és kamaszok. Öröm látni, ahogy mindenki bajnokká válik, mert saját kitűzött céljának szalagját átszakítva erősebb öntudatosabb egészségesebb és örömteli emberré alakul.

Elérkezett a 2023-24-es szezon eleje. 55 éves leszek jövőre. 45 éve versenyzek ebből 25 éve vegánként testi lelki egészségre tudatos emberként.

Az utóbbi hét évben szinte teljesen annak szenteltem magam hogy egész családok vagyis több nemzedék mozogjon együtt a természetben közös edzéseken úgy hogy közben kineveljünk együtt egy új versenyzői nemzedéket és a kifejlesszem a versenyzés és sportolás egy új, családközpontú, közösség-mentő, közösség-gyógyító módját.

A következő évek fordulópontot jelentenek több szempontból is. Próbára teszem a vegánságot újra, ahogyan próbára tettem 25 évvel ezelőtt. 55 évesen kísérletet teszek rá hogy elérjék vagy megközelítsem a korábbi eredményeimet. Ezért hosszas gondolkodás után elhatározásra jutottam: a versenyzőimmel, sportolóimmal együtt, én is elkezdek készülni a szezonra! Miért olyan "különleges" ez, hogy írok róla?