A többnapos túrák és túlélési helyzetek során a legfontosabb tényezők közé tartozik a megfelelő felszerelés, a fizikai felkészültség és a csomagolás hatékonysága. Képesnek kell lenned arra, hogy több napig egyedül boldogulj a természetben, akár a legszélsőségesebb körülmények között, miközben fenntartod az állóképességedet és erőnlétedet. Ebben az cikksorozatban bemutatom a legfontosabb túlélési eszközöket, az optimális pakolás módját, a különböző túrafelszerelések közötti különbségeket, valamint a legfontosabb edzésmódszereket és azok hatását a túlélési esélyekre.
© Az edzési módszereket a második részben találod »
Fontos, hogy bár a tanácsok alapvetően a legtöbb outdoor tevékenység esetében megállják a helyüket, de én elsősorban a gyalogos túrázást, kalandozást részletezem. Hajóval, lóval, bicajjal… sok minden nem vagy nem teljesen így igaz, így ezt vegyétek figyelembe.
Ugyancsak kérdés szokott lenni, hogy „milyen súlyú legyen a felszerelés?”. A tanácsok között nem fogom részletezni ezt, hiszen a lényeget nem érinti (lehet normál, lehet nehéz, lehet ultrakönnyű) – leszámítva azt, hogy a túlélési helyzetekben (is) nagyon fontos, hogy a terhelhetőségünk határait vegyük figyelembe, legyünk tudatosak a felszerelés választásban. Erről viszont írok majd több szempontból is.
A cikkhez tartozó videó itt található.
1. Melyek a legfontosabb túlélési eszközök – katonai és túlélési szakértők ajánlásai és saját tapasztalatok alapján
1.1 Tűzgyújtás
A tűzgyújtás minden túlélési helyzet egyik alapvető aspektusa. Katonai túlélési szakemberek és szakértők, mint például John Wiseman a "SAS Survival Handbook"-ban és Les Stroud a "Survive!" könyvében hangsúlyozzák, hogy a legjobb tűzgyújtó eszköz a ferrocerium rúd. Ez a szikraindító eszköz megbízhatóan működik eső és szél ellen is. A tűzgyújtó készletnek vízállónak kell lennie, és mindig legyen tartalék gyújtószerszám, hogy biztosítsuk a tűz gyújtását bárminemű időjárási körülmények között.
Tanács: a minimalizálásra törekvés esetén a „csiholó” a legjobb, de általánosan inkább a második vonal legyen egy vihargyújtó vagy egy vízhatlan gyufa mellett. A használatához érdemes gyakorolnod vele rendszeresen – és nemcsak jó időben!
1.2 Víztisztítás
A túlélő szakértők és katonai túrázók egyetértenek abban, hogy víztisztító eszközök nélkül a túlélési esélyek jelentősen csökkentek. A legmegbízhatóbb eszközök közé tartozik a LifeStraw, a Source és a Katadyn víztisztító pumpák, amelyek képesek eltávolítani a vízben lévő szennyeződéseket, így biztonságos ivóvizet biztosítanak.
Tanács: tartaléknak vagy egy kis EDC csomagban jók a víztisztító tabletták is, de azok messze nem olyan hatékonyak, mint a vízszűrők.
1.3 Elsősegély
Az elsősegély-készlet tartalmazza az alapvető gyógyszereket, kötözőanyagokat, fertőtlenítőket és fájdalomcsillapítókat, amelyek nélkülözhetetlenek egy többnapos túrán, különösen ha a túrázó sérülést szenved. A katonai túlélési kézikönyvekben mindig hangsúlyozzák az elsősegély fontosságát a váratlan balesetek, vágások vagy törések kezelésében.
Amikor túrát vezetek, akkor az alapfelszerelésnél sokkal többet cipelek magammal (szokták is kérdezni, „miért olyan nagy a zsákod?”), amelyben égési sérülés, törés, mérgezés, nagy seb kezeléséhez szükséges anyagok is vannak.
Tanács: hogy mindenkinél legyen egy alapkészlet, de a csapatból egy embernél legyen egy teljesebb készlet is. Vagy annál aki a legjobban ért az elsősegélyhez, vagy lehet naponta váltani, hogy ki hordozza.
1.4 Kés és egyéb eszközök
A túlélő kés az egyik legfontosabb eszköz a túléléshez, mivel nemcsak a tűzgyújtásra, hanem a menedékek építésére, étel készítésére és védekezésre is használható. A Gerber StrongArm és Morakniv Companion példák az ilyen típusú eszközökre. A katonai szakemberek és túlélő edzők gyakran hangsúlyozzák a kés kiválasztásának fontosságát.
Tanács: mivel a kés kérdése sokat vitatott és nem tudok teljesen egyértelmű „jó” megoldásról, itt is az a legjobb, ha mindenki rendelkezik egy minőségi késsel (általában összecsukható zsebkés) és a csapat tagjai között 2-3 emberenként van egy nagyobb kés (fix pengéjű, „full tang” – erős és strapabíró). Balta, fűrész csak akkor szükséges, ha biztosan akarsz építeni valamit vagy esélyes, hogy építened kell (én pl. akkor viszem ezeket, ha kisebb gyerekek biztonságos túrázásáról kell gondoskodnom).
1.5 Ruházat
A szélsőséges időjárási körülményekhez elengedhetetlen a szél- és vízálló kabát, poncsó vagy esőkabát, amelyek segítenek megőrizni a túrázó testhőmérsékletét. A Gore-Tex technológiával rendelkező ruhák és kabátok ideálisak a nedvesség elleni védelemhez, különösen hideg időjárás esetén. A meleg ruhák közül a polár anyagból készültek a leghasznosabbak, bár a merinó ruházat is nagyon népszerű, valóban jól használható, de sérülékenyebb. A legújabb fejlesztések közül a Climashield® APEX töltettel készült ruhák a legjobbak (meleg, könnyű, kicsi, gyorsan szárad).
Tanács: ha semmilyen meleg ruházat nincsen kéznél, akkor az (újság)papír, a moha, a hanga / zsurló / páfrány levelek vagy akár száraz levelek is nagyon jól szigetelik a ruházatot. Egy menedék szigeteléséhez a tűlevelek, a nád és a sár a legjobbak, de téli környezetben a hóval is nagyszerűen hőszigetelő védőréteget lehet építeni.
1.6 Navigáció
A túlélés szempontjából kulcsfontosságú, hogy a túrázó rendelkezzen a megfelelő GPS készülékkel, térképpel és iránytűvel, hogy a távoli területeken is biztonságosan tudjon tájékozódni. A Suunto és Garmin modellek a legnépszerűbb navigációs eszközök a túrázók körében.
Tanács: az egyik legfontosabb tanács, hogy a tájékozódási készségeid a környezeti tájékozódáson alapuljanak, amelyet a térképpel, megfigyeléssel, tájolóval lehet fejleszteni! Az elektronikus eszközök, kényelmesek, gyorsak – de könnyen lehet velük hibázni, egyszerűen csak a nehezített körülmények miatt. Ezekre soha ne alapozzad az életben maradásodat! Használd őket, de készülj fel arra, hogy nem vagy nem jól működnek.
1.7 Hátizsák, táska
Egy jó táska, zsák elegendően nagy (nem túl nagy és nem túl kicsi) és kényelmes. Kompromisszumokat lehet (és néha kell) kötni, de ameddig lehet választanod, addig válaszd a legjobbat – a hátizsák a legjobb cipelési, teherhordási eszköz a többnapos gyalogos szabadtéri kalandozáshoz. Az ilyen típusú tevékenységhez erős, jó tartású, jellemzően belső merevítésű, célszerűen tervezett zsákot érdemes használnod.
Azt gondolod, hogy a külső vázas zsák már csak múló emlék? Nem így van. Bizonyos esetekben, feladatokhoz a külső váz sokkal nagyobb segítséget nyúlt, mint a modern, könnyű, de gyengébb vázak.
Alapvetően nem javaslom, de érdemes észben tartani, hogy nagy súlyok cipelésénél és / vagy nagyon tág keretek közötti terhek szállításánál (pl. rönkök, vizes kannák, gépalkatrészek…) ez a régi „oldszkúl” megoldás bizony lehet jobb választás! Erre jó példa a Sarma TST RC80 hátizsák.
Tanács: Ne pakold túl a zsákodat már az indulásnál! Miért?
A jelen cikkben tárgyalt helyzetekben kevés idő és lehetőség áll rendelkezésedre a centizésre – ha eleve minden szeglet ki van használva, amikor nyugiban pakolsz össze, akkor semmi helyed nem lesz a menet közben felmerülő problémák kezelésére vagy a sietségben nem lesz lehetőséged mindent élére hajtani. Persze ennek a megoldására is vannak jó módszerek, de arról a maguk helyén írok.
2. Pakolás és cipelés
Nem kérdés, hogy hosszútávú cipeléshez gyalogosan a hátizsák a legjobb eszköz. Bizonyos helyzetekben persze lehet jobb a szán (hóban és síkon) vagy egy kerekes eszköz (síkon és / vagy úton), de ami mindig és mindenkor használható az a hátiszák. Ha nincsen ilyen kéznél, akkor törekedj arra, hogy készítsél egyet a meglévő anyagokból, eszközökből. Erről egy külön cikkben / videóban mesélek részletesebben.
2.1 A hátizsák súlyelosztása
A hátizsák súlyelosztása kulcsfontosságú, hogy minimalizáljad a terhelést. A nehezebb eszközöket (pl. víz, főzőeszközök) a hátizsák középső-alsó részére a háthoz közel kell helyezni, míg a gyakrabban használt eszközöket (pl. elsősegély-készlet, tűzgyújtó eszközök) könnyen elérhető helyre, a tetejére és oldalaira kell pakolni. A nehéz holmik mindenképpen alul legyenek akkor is, ha nem fér minden az ideális helyre. Minél feljebb és a háttól távolabb vannak, annál bizonytalanabb lesz a stabilitásod – ez pedig energiát vesz el tőled, amikor minden kalóriára szükséged van.
A "Survival, Evasion, Resistance, and Escape" (SERE) kézikönyv szerint a hátizsák hatékony súlyelosztása növeli a kényelmet és csökkenti az energiaveszteséget, növeli a túlélési esélyeket.
A cikk következő részében arról is írok majd, hogy a különböző pakolási stílusoknak mik az előnyei és hátrányai – egyelőre legyen annyi erről a témáról, hogy több vitatott irányzat van, amelyek közül mind bizonyított már szélsőséges körülmények között, így valószínűleg a legtöbb esetben az egyéni választásod melyiket alkalmazod.
Tanács: gyakorold és tapasztald meg a felszerelés „rossz” elosztását! Sokkal könnyebben pakolsz majd jól, ha érzed a saját hátadon miért rossz felülre tenni a nehéz dolgokat vagy elrejteni az apróságokat valahol a zsák mélyében. Ezt lehet túra közben is megtapasztalnod, de ha szánsz rá 1-2 órát otthon (az első pár túrád után már nem lesz erre szükséged), akkor nagyon sok kellemetlenségtől megkíméled magadat!
2.2 Merevített hátizsákok (külső vagy belső merevítés)
A katonai túlélési szakértők gyakran ajánlanak merev hátizsákokat, amelyek segítenek a súly kiegyensúlyozásában és csökkentik a hátfájást. Az BACH Specialist 75 és az Wisport Crafter 55 modellek különösen népszerűek a hosszú túrákon, mivel a merev hátfal segít a súly megfelelő elosztásában. De minden cégnek vannak jó zsákjai – sajnos a „jó” sem teljesen egyértelmű kategória! Ami jó a normál túrázáshoz, az nem biztos, hogy megfelel a „túlélő” típusú (ilyen a bushcraft vagy a kalandtúra) helyzetekhez.
Tanács: gondold át mire lesz szükséged, mit áldozol be és mi az ami kiemelt fontosságú. Én inkább a strapabíró és „jól-szervezetten” pakolható zsákokat részesítem előnyben, amelyek nehezebbek, de ezt edzéssel tudom ellensúlyozni. De én szeretek nehéz zsákkal edzeni hét közben is, ami nem mindenkiről mondható el. Bár edzőként nagyon jó edzési módszernek tartom a hátizsákolást, erről elég sok tanulmányt írtam.
2.3 Minimalista pakolás
A túlélési helyzetekben a minimalista csomagolás kulcsfontosságú a mozgékonyságod megőrzésében. A "Survival Handbook" szerint a túlélési szituációban csak a legszükségesebb eszközöket kell magaddal vinned, hogy minimalizáljad a súlyt, de ugyanakkor biztosítsad a túléléshez szükséges alapvető eszközöket. Nagymértékben függ a helyzettől, mit tekinthetünk „legszükségesebb”-nek, hiszen más a hegyek között, más a sivatagban, más a síkon és más az esőerdőben. Az első részben említetteket lehet kiegészíteni ennek megfelelően, hiszen azok minden esetben alapvetőek.
Tanács: Amennyire lehetséges, előre gondold át a lehetőségeket, helyzeteket és ennek megfelelően válogasd ki a felszerelést. Amikor minden megvan, akkor gondold át megint, ami felesleges, azt vedd ki. Ameddig nincsen nagy rutinod, addig akár 3-4 újragondolásra is szükség lehet, hogy valóban elérd a minimálisat, de a gyakorlottaknak is kell legalább egy ilyen kört futniuk (ha mindig ugyanabba a helyzetbe indulsz, akkor nem, de ha új körülmények közé mész, akkor igen!).
2.4 Gyors hozzáférés
A túlélési helyzetekben a gyors hozzáférés elengedhetetlen. A legfontosabb eszközöket, mint az elsősegély-készletet és a tűzgyújtó készletet, mindig a legkönnyebben elérhető zsebekben és helyeken tárold.
Tanács: ezért tartom fontosnak, hogy az általános kiránduló / túrazsákokkal szemben a több részre, rekeszre osztott katonai stílusú zsákok sokkal jobban megfelelnek ennek a kihívásnak.
Ennek megfelelően a pakolás is más elveken nyugszik, mint a hagyományos túrázás esetében. Persze ott is lehet használni ezeket a tanácsokat – kinek kinek saját ízlése szerint.
2.5 A gyakorlati csomagolás legfontosabb pontjai
* A klasszikus elvekkel ellentétben a hálózsákot és az alvófelszerelést nem feltétlenül legalulra kell csomagolnod, hiszen lehet, hogy akár napokat sem fogsz alvással tölteni. A hálózsák és legalább egy váltóruha legyen egy vízhatlan zsákba, zacskóba csomagolva (én a 120 literes erős szemeteszsákot javaslom), amelyet középre tegyél, hogy az alsó hozzáférést megtarthasd olyan nehezebb felszereléseknek, amelyekre gyakrabban szükséged lehet (főző eszközök, nehezebben fogyasztható étel, esetleg elejtett vad, kiásott gumók, gyökerek… ha viszel sátrat, akkor az a súlya és mérete miatt szintén alulra kerüljön (kívül vagy belül), de a ponyva is kerülhet ide, hiszen azt is jó,ha gyorsabban elő tudod venni). Felülre inkább az esőruhát, poncsót, sapkát, kesztyűt és más apróbb dolgokat csomagold, a napi élelem mellé.
* Elsősegély felszerelés legyen külön kis tasakban, táskában (az ultrakönnyű túrázók itt biztosan felszisszennek) – nem mindent kell elkülönítened, de az EÜ csomag legyen az egyik ilyen.
* Érdemes megfontolnod (de ez erősen helyzettől függ, én sem mindig választom ezt a megoldást), hogy a legfontosabbaknak a tárolásához deréktáskát és / vagy combtáskát használsz (esetleg olyan nadrágot, kabátot, amelyek zsebében sok minden elfér) – ugyanis, ha el kell engedni a zsákot a túlélés érdekében (lavina, erdőtűz, áradás, mentési helyzet…), akkor ne veszítsél el mindent egyszerre. Ezért fontosak a néha nevetségesnek ható „nagy zsebek”.
* A kés mindig legyen kéznél, a fejsze, fűrész, kötél, ragasztószalag (amennyiben vannak nálad) pedig könnyen elérhető helyen.
© Az edzési módszereket a második részben találod »
Referenciák
-
Wiseman, John. SAS Survival Handbook. Collins, 2009.
-
Stroud, Les. Survive!. Atria Books, 2008.
-
Johnson, Rich. The Ultimate Survival Manual. Time Inc., 2014.
-
Journal of Wilderness Medicine, 2012.
-
Journal of Strength and Conditioning Research, 2017.
-
Special Forces Survival Manual. Military Survival Studies, 2015.
